2013. június 5., szerda

1. fejezet: Tűnj el!

-Tűnj el! Látni sem bírlak! –mondtam idegesen.
-Mi? Mi a baj van? –kérdezte Minjun.
-Tudod te jól miről beszélek! De mindegy. Menj fuss vissza a kis csajodhoz akivel mostanában úgyis olyan jól el vagy! –mondtam bunkón.
-Miről beszélsz? –kérdezte értetlenül majd megfogta a kezemet.
-Hagyj békén! –mondtam majd kihúztam a kezemet a kezéből.
-Kérlek magyarázd el! –mondta.
-Tűnj el! –emeltem fel a hangomat.
-De SuRi.... –kezdte majd bementem a szobába és becsaptam az ajtót.
 

De kezdjük a legelején. Én Kang Su Ra vagyok de a barátaim és a szüleim csak SuRinak hívnak. 1988. július 14-én születtem Daeguban. Egy nagyon jó és megbízható barátom volt itt. A neve Kim Junsu és 1988. január 15-én született szintén Daeguban. Nagyon kicsi korom óta ismerem mert a szüleink nagyon jó barátok. Együtt jártunk általános suliba és gimibe. Nagyon megbíztam benne és mindent elmondtunk egymásnak. Majd gyorsan eltelt az idő és már le is érettségiztem. De el kellett költöznünk. Anya és apa csak Szöulban találtak munkát. Így odaköltöztünk. Nem akartam nehéz elbúcsúzni Junsutól így egy szó nélkül elmentünk. 7 évvel később.... Anya egy Étteremnek az igazgató nője vagy is tulajdonosa. Én Stylist vagyok. Apa pedig egy Cég igazgatója. Az egész család fontos szerepet játszott a dél-koreaiak életében. A szüleimmel nagyon jó kapcsolatunk van egyszer sem veszekedtünk. Anya nagyon sokszor mondta, hogy ha már annyira jó barátok vagyunk Junsuval miért nem jövünk össze? Én erre csak annyit mondtam, hogy „Anya már 7 éve nem találkoztunk és nem is beszéltünk egymással. Azt se tudom mi van vele!”. Nem tudom miért akarják ennyire, hogy legyen egy pasim. De egyszer csak anyáék kiruccantak Floridába. 2 hónapra így minden az én nyakamba került.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése