22. fejezet: Ez csak egy rossz álom

Este elaludtam és abban reménykedtem, hogy ez csak egy rossz álom. De reggel felkeltem Minjun nem feküdt mellettem. Egyből tudtam, hogy nem egy rossz álom volt hanem a valóság. Visszafordítani pedig nem lehet. Elkezdtem készülődni. Lementem megreggeliztem aztán elindultam anyám éttermébe leellenőriztem mindent. Aztán mentem apám vállalatához. Itt is mindent leellenőriztem aztán elindultam a JYPhez. Útközben zenét hallgattam. Csak úgy találomra beleválasztottam egy zenébe. Miért is ne 2PM A.D.T.O.Y. száma volt. Aztán a következő 2NE1 Lonely. Odaértem majd felmentem a lépcsőn és meghallottam, hogy a srácok próbálnak. A tánctermek felé vettem az irányt. Az ajtó előtt megálltam vettem egy mély levegőt mosolyt biggyesztettem az arcomra majd bekopogtam.
-Sziasztok! –mondtam majd beljebb léptem. Taecyeon a megszokott módon odajött hozzám és átölelt. Most egy kicsit szorosabb volt az ölelése. Olyan más, mint eddig.
-Miért akarsz velem beszélni? –suttogta fülembe.
-Majd ha végeztetek várj meg engem és elmondom. –suttogtam  miközben végig Minjunt néztem. Odajöttek a többiek is kivéve Minjun. Ő a tükörnél próbálgatott egy tánclépést.
-Szia! –mondták a srácok amikor odaértek hozzám. Én leültem a kanapéra. Beszéltem a ruhákról a srácoknak, hogy milyeneket gondoltam ki a fellépésre. Miközben beszélgettünk Minjun egyszer csak összeesett.
-Minjun! –kiáltottam fel majd kétségbeesetten odarohantam hozzá. A srácok is odarohantak.
-Mi történt? –kérdezte Wooyoung.
-Nem tudom egyszer csak összeesett ahogy láttam. –mondtam és könnyek gyűltek a szemembe. –Ki alszik vele egy szobában?
-Senki. Ő külön alszik. De amikor hajnali 4 körül felkeltem akkor ő is fent volt. Azt mondta, hogy nem tud aludni. Szerintem nem is ment el aludni. –mondta Chansung.
-Szóval este nem aludt semmit. Jó vagyis nem jó vagyis mindegy. Oké. Öm.... Nyugi. Hívjatok mentőt meg szerintem szóljatok az igazgatónak. –mondtam. Majd Junho és Wooyoung elmentek a telefonjukért mentőt hívni. Chansung és Nichkhun elmentek szólni az igazgatónak. Taecyeon pedig velem maradt Minjunnal. Én időközben sírni kezdtem. Megfogtam Minjun kezét adtam rá egy hosszú puszit.