23. fejezet: Miért?

-SuRi miért sírsz? –kérdezte Taecyeon majd megfogta a kezem.
-Ez hosszú. –mondtam.
-Nem baj. –mondta majd leült mellém.
-Minjun és én ugyebár kicsi korunk óta ismerjük egymást és most vagyis nem most hanem már 1 éve együtt vagyunk. Titokban. 2-3 hónapja egyre jobb kapcsolatom van veled és többet hülyülök veled. Minjun és én viszont nagyon eltávolodtunk egymástól. Tegnap este mielőtt felhívtalak összevesztünk és szakítottunk. Téged is beleakart vonni de megmondtam neki, hogy ne mert te csak törődsz velem. Ezen is összevesztünk, hogy én megcsalom őt veled meg ilyenek. –mondtam el az igazságot.
-Engem is bele akart rángatni? –kérdezte.
-Igen. De nem hagytam. –mondtam.
-De mondhatott vagy mondhattál olyat ami miatt szakítottatok. –mondta. Én elnéztem. –És ahogy látom rajtad te mondtad. Mit mondtál neki?
-Hogy rád nem csak barátként tekintek. –mondtam lehajtott fejjel.
-Ez most komoly? –kérdezte.
-Igen. Az elmúlt 2-3 hónapban olyan sokat törődtél velem. Mindig láttad rajtam, hogy van valami baj. Akkor odajöttél és olyan megértő voltál és vagy velem meg mindig segítesz ha tudsz. –mondtam majd Wooyoung és Junho berohannak a táncterembe mögöttük a mentősökkel. Megvizsgálták Minjunt és feltették a hordágyra.
-Mi baja van? –kérdezte az igazgató. Mert időközben Nichkhun és Chansung ideértek vele.
-Be kell vinnünk ahhoz, hogy megtudjuk. –mondta az egyik mentős.
-Mehetek vele? –kérdeztem miközben az igazgató felé fordultam.
-A ruhák elő vannak készítve? –kérdezte.
-Igen már tegnap elő készítettem. –mondtam.
-Akkor menjen és hívjon fel amint megtudja a vizsgálati eredményeket! –mondta.
-Igen is! Köszönöm. –mondtam majd mélyen meghajoltam. Taecyeon odajött hozzám és átölelt.
-Vigyázz magadra és Minjunra is! –súgta a fülembe.
-Jó vigyázok! –mondtam majd lesiettem a lépcsőn és a mentőhöz rohantam. Sikeresen nem estem el a cipőmbe. Azért egy platformos cipőbe kellemes érzés futni. Miután odaértem beszálltam a mentőbe. Leültem Minjun hordágya mellett lévő székre megfogtam a kezét és a fejemet pedig az összekulcsolt kezünkön pihentettem.
-Minden rendben hátul? –kérdezte az egyik mentős.
-Igen. –mondtam.
-Ha bármi történik szóljon. –mondta. Én egy kicsit megemelkedtem majd odahajoltam Minjun ajkához hosszan megcsókoltam majd egyszer csak azt érzem, hogy megszorítja a kezem.
-Minjun. –mondtam.
-Cssss.... –mondta majd az ujját az ajkamra tette.