25. fejezet: Muszáj!

-Már ma elmész? –kérdezte.
-Igen! Minjunt holnap tuti kiengedik és megkeresne engem. Nem akarok vele találkozni mert ugyanígy itt tartana, mint te. Most menj pihenned kell! Nem akarom, hogy úgy végezd, mint Minjun. –mondtam.
-Áruld el hova mész? –kérdezte.
-A szülő városomba. Haza megyek! –mondtam.
-Telefonon kérlek beszéljünk és amint megérkezel hívj fel! Csak így engedlek el. –mondta.
-Jó majd felhívlak és ha telefonon nem érlek el akkor majd írok egy üzenetet. Amikor lesz időm hívlak. –mondtam.
-Jó. –mondta majd átölelt és elment. Én egyből megfogtam a bőröndjeimet és beültem a kocsi. A sofőr elvitt a reptérre kiszálltam és elvittem a csomagjaimat. Leadtam és felszálltam a repülőre. Az út nem volt valami hosszú csak fél óra. De nagyon unatkoztam. A telefonomon nézegettem képeket amit csináltunk Minjunnal meg a srácokkal a táncterembe vagy csak úgy amikor egoistázni volt kedvünk. Volt egy kép amin csak Minjun, Taecyeon és én voltam rajta. Ennél a képnél el kezdtem sírni. Aztán kikapcsoltam a telefonomat és leszálltam a repülőről. Elindultam felvenni a csomagjaimat. Miután felvettem elindultam a régi házunkhoz persze taxival. Amikor odaértem azt hittem, hogy a sofőr rossz helyre hozott. De nem anyáék mindent felújítottak. Mintha tudták volna, hogy így lesz minden. Bementem majd kipakoltam az összes cuccomat. Miután kipakoltam lementem és elkezdtem csinálni valami ennivalót. Aztán megette és elmentem zuhanyozni. Bebújtam az ágyba és hamar el is aludtam.