-Gyere aludni. –mondtam.
-Nekem máshoz is lenne kedvem. –mondta.
-Taecyeon nem! Álmos vagyok. –mondtam majd elindultam a lépcső felé.
-Hol van a fürdő? –kérdezte Taecyeon. Megmutattam majd befeküdtem az ágyba. Taecyeon kész lett, bebújt mellém majd elaludt. Reggel úgy keltem fel, hogy a fejem Taecyeon mellkasán van. Kikeltem az ágyból és felvettem a köntösömet. Lementem csinálni valami reggelit. Miután kész lett felmentem és kelteni kezdtem Taecyeont.
-Taecyeon. Kelj fel! –mondtam miközben a hátát simogattam.
-Jó fent vagyok. –mondta. Megcsörrent a telefonja. Nem néztem ki az csak felvettem.
-Annyeong! Ok Taecyeon telefonja. Kivel beszélek? –kérdeztem.
-Annyeong! Én Nichkhun Buck Horvejkul vagyok. Én kivel beszélek? –kérdezte.
-Kang Su Ra vagyok. Volt Stylistotok. –mondtam.
-Oh szia. Hogy vagy? Olyan rég láttalak. –mondta.
-Jól vagyok. Jót tesz a friss levegő. Már 1 éve nem vagyok Szöulban. –mondtam.
-Taecyeon nincs ott a közeledben? –kérdezte.
-De itt ül mellettem. Mit adjak át neki? –kérdeztem.
-Azt, hogy mikor jön vissza? Az igazgató keresi. –mondta.
-Jó átadom neki. –mondtam.
-Köszi. De most megyek próbálni. –mondta.
-Szívesen. Jó próbát. –mondtam.
-Köszi. Jó volt újra hallani hangod. Szia. –mondta.
-Neked is jó volt. Szia. –mondtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése